Energiafelhasználás napjainkban

ENERGIAFELHASZNÁLÁS NAPJAINKBAN


A lakosság és az állam szempontjából is a legolcsóbb energia a fel nem használt energia.
Magyarország energiaimportra utalt ország. Szükségleteink 70 %-át fedezzük importból, mely a külkereskedelmi mérleghiány 50 %-ért felelős. Az építéshez kapcsolódó energiafelhasználás (építés, fenntartás) az ország energiafelhasználásának mintegy 40 %-át teszi ki.
A hazai energiafelhasználás a rendszerváltás körüli években csaknem 25 %-kal csökkent, majd 1993 óta stabil, csak az időjárási viszonyoknak megfelelően változik, eközben a GDP összesen 36 %-kal nőtt. Magyarországon az összes energiafogyasztáson belül a gázfelhasználás aránya kiemelkedően magas, csak a nagy földgázkészletekkel és –kitermeléssel rendelkező Hollandiában és az Egyesült Királyságban mérnek hasonló felhasználási arányokat. Az ország primer energiafelhasználása 2002-ben 1055 petajoul volt, ebből a földgázfelhasználás aránya – az 1990-es 30 %-ról – 2002-re 43 %-ra nőtt. Ennek oka többek között az, hogy a vezetékes gázellátásba bekötött települések aránya 2003 végére meghaladta a 90 %-ot. Földgázból – amit a lakosság és a nem termelő üzemek elsősorban fűtésre használnak – a hideg téli hónapokban tízszer annyi fogy, mint nyáron, s ez a jövőben komoly tárolókapacitási problémát jelenthet az olajipari cégek számára.
Az energetikai szempontból korszerűtlen hazai épületek külső hőszigetelésével, a fűtési rendszer és a nyílászárók korszerűsítésével az energiafelhasználás 50-55 %-kal csökkenthető lenne. Ez éves szinten akár 110-120 petajoul, elsősorban földgázalapú fogyasztás megtakarítást jelenthet.
Az Energia Központ a közelmúltban hosszú távú prognózist készített a hazai energiafelhasználás, az energiahordozó szerkezet és az energiatermelés 2020-ig várható alakulásáról. A szakértők véleménye szerint folytatódik az energiahordozó szerkezet lassú változása, tovább nő a villamos energia-, távhőtermelésre, valamint fűtési célra használt gázfogyasztás. Eközben a prognózis a hazai energiaforrások lassú kimerülésével, a kőolaj- és földgáztermelés csökkenésével számol. A Magyar Energia Hivatal adatai szerint a fűtési energia felhasználása Magyarországon csaknem háromszor akkora, mint az unió fejlett országaiban. Itthon egy évben négyzetméterenként 1,4 GJ-t használunk fűtésre, ugyanez az adat Nyugat-Európában évente és négyzetméterenként csupán 0,53 GJ.
A Magyarországon is érzékelhető globális felmelegedésnek köszönhetően a hőszigetelés nemcsak télen játszik fontos szerepet. Az ECOFYS nemzetközi kutatóintézet felmérései szerint Európában évente 10 % nő a beépített háztartási klímaberendezések száma. A tavalyi kiemelkedően meleg nyáron 20 %-kal több klímaberendezést értékesítettek, ezzel párhuzamosan nőtt az energiafelhasználás: 1 Celsius-fokos hűtéshez háromszor annyi energia szükséges, mint egyfokos hőmérséklet-emelkedéshez.
Az energiaforrások felhasználásának súlypontja a globális környezeti problémák és a kimerülő készletek, okozta áremelkedés miatt várhatóan erőteljesen változni fog. Egyre nagyobb hangsúly lesz a készletek racionális használatán (energiahatékonyság), és a nem szennyező, megújuló energiaforrások használatán.
Az elmúlt évek (10-40) gazdasági és tulajdonviszonyaiból adódóan épületeink állaga meglehetősen leromlott és csak az utóbbi pár évben épültek új lakások, de építésük során nem fordítottak kellő figyelmet az építésökológiára és az építésbiológiára.

Építésökológia alatt azt értjük, hogy az építés hogyan illeszkedik be a Föld körfolyamataiba, ökoszisztémájába.

Az építés jellemző negatív hatásai:
•    Az építőanyagok gyártása, beépítése nagy energiaráfordítást, és sok esetben jelentős – levegőbe vagy vizekbe kerülő – mérgező anyag kibocsátást eredményez.
•    A beépítés jellemzően magas környezetterheléssel jár (zaj, stb.) és nagymértékben alakítja át a terület élővilágát, vízháztartását.
•    Az energiafogyasztáson keresztül áttételesen jelentkező CO2 kibocsátás, mely globálisan üvegházhatást eredményez.
•    A vízhasználattal melléktermékeként keletkező szennyvíz terheli a környezetet, mely kellő kezelés nélkül az élő- és talajvizek szennyezéséhez, az élővilág elpusztulásához vezet.
•    Az épületbe beépített, illetve a használat során az épületbe bejutó anyagok jellemzően olyan mértékben feldolgozott termékek, hogy csak nagyon lassan fordíthatók vissza a Föld anyagháztartásába. A hulladékként kikerülő anyagok (jellemzően nem veszélyes hulladékok) utókezelés nélkül terhelik a környezetet.

Építésbiológia alatt azt értjük, hogy az épített környezet milyen hatással van az emberi szervezetre, a fizikális életre.

Az építés, épületek jellemző negatív hatásai:
•    Az építőanyagokba beépített káros anyagok (kötőanyagok, oldószerek, stb.) kipárolgása révén keletkező egészségkárosodás.
•    A nem légáteresztő szerkezetek, műanyag felületbevonatok káros anyagok egészségtelen feldúsulását eredményezik.
•    Az épület nem kellő használata során feldúsuló nedvesség hatására gombásodás alakul ki.
•    Tartósan árnyékos helyeken a napsütés UV sugarai nem képesek fertőtleníteni az épületet, mely káros mikroorganizmusok elszaporodásához vezethet.
•    A funkcióhoz rosszul megválasztott színvilág pszichés zavarokat eredményezhet.
•    A nem megfelelő tervezés és kivitelezés miatt a környezet zajterhelése következik, ami diszkomfort érzetet okozhat.

A tudományos és etikai alapokon kimunkált ökologikus gondolkodás, de a hétköznapokon tapasztalható problémákra adható válaszok egy út felé mutatnak. Az ökologikus gondolkodásnak be kell épülnie a hatóságok, a tervezők, kivitelezők szakmai, a lakosság civil értékalkotásában.

A világ energiahordozóinak tartalékai, amennyiben a mai felhasználás nem emelkedik:

A Föld gázkészletének várható kimerülése      2080                  

A Föld olajkészletének várható kimerülése      2100           

A Föld uránkincsének várható kimerülése       2300

Föld széntartalékának várható kimerülése       3600