A szabályozás lényege

Célkitűzés: jobb belső környezet – kevesebb energiával.

A szabályozás lényege az „integrált” energiamérlegre vonatkozik, mely tartalmazza:


Valamennyi tételt primer energiahordozóra átszámítva
KWh/m3, év

SZABÁLYOZÁS JELENTŐSÉGE, SZEREPE


Magyarországon az összes felhasznált energia 40 %-a a háztartások energiafelhasználásra, vagyis főzésre, sütésre, melegvíz-gyártásra és fűtésre megy el. Már 1 %-nyi energia megtakarítás több tízezer hordó nyersolajat jelent, márpedig lakásunk fűtésének, hőszigetelésének korszerűsítése legalább ilyen mértékű spórolást valószínűsít. A hazai lakásállomány 70 %-nak nem megfelelő a műszaki állapota. Magyarországon több, mint 4 millió lakás van, ennek 70 %-a, mintegy 3 millió lakást jelent, ami elgondolkodtató adat.
Meg kellene értetni az emberekkel, hogy legfőbb vagyontárgyuk a lakásuk, s ha az autójukhoz jár forgalmi engedély, amelyben minden adat szerepel, a lakásukhoz is kellene hogy járjon egy hiteles tanúsítvány a lakás minden műszaki paraméterével. Elsősorban hőtermelésének, hőszigeteltségének fokával – nagyjából olyan rendszerben, mint a mosógépeknél, ahol az „A” kategória azt jelenti, hogy a gép a lehető legkevesebbet fogyasztja, a „B” ennél többet és így tovább. Így a régi típusú gázkazánok, valamint az olajfűtésű rendszerek nyilván nem „A” kategóriás osztályzattal büszkélkedhetnének. Bele lehetne még venni, például a zajszintet, valamint a környékre, illetve az utcára jellemző légszennyezettséget, hiszen a Rákóczi úton nyilván más a szén-dioxid-kibocsátás mértéke, mint a XII. kerületben.

Mire lesz jó mindez?

A dokumentumnak az lenne a lényege, hogy tisztábbá tegye a lakáspiaci dzsungelt, hogy az előre nem látható, kiszámíthatatlan költségektől tájékoztassa és ezáltal védje a vevőt. És persze nem elhanyagolható szempont a környezetvédelem, mert ily módon jobb minőségű, kevésbé környezetszennyező, energiatakarékos fűtőrendszerek és berendezések kerülnének az épületekbe.
Ha ugyanis ma beköltözünk egy házba vagy lakásba, nem sok variáció van. Új építésű lakás esetén kapunk a lakáshoz műszaki leírást, ám azt egyik építtető sem közli velünk, hogy a ház hőszigeteltsége csak közepes, a nyílászárók mentén befúj a szél, a radiátorok pedig éppen hogy csak elfogadható minőségűek. Maximum a kazán márkáját tudjuk meg a műszaki leírásból, de hogy az milyen energiafogyasztású és körülbelül mennyi lesz a villanyszámlánk, azt nem. (Persze villanyszámlánkat az energiapasszus sem prognosztizálná forintra előre, viszont ha a fűtés és hőszigetelés minden adata a kezünkben van, mégiscsak jobban meg tudnánk saccolni.) Meg aztán új lakásnál még csak-csak reménykedik valamiben az ember, de használtaknál már az isten se tudja, milyen zsákbamacskát vesz. S ha „független” szakértő véleményét kérjük, az ajtós azt mondja, az ajtókat, a radiátoros meg, hogy a radiátorokat cseréljük le.
Az energiapasszus kiállításához viszont valóban független, hitelesített vizsgával rendelkező szakértők szállnának ki a helyszínre, akik – természetesen díjazás fejében – komplett szakértői véleményt állítanának ki a lakás összes energetikai jellemzőjével. Így jobban jár a vevő is, hiszen tudja, hogy pénzéért milyen műszaki állapotban lévő lakást kap, s az eladó is, mert a dokumentum birtokában ingatlanát gyorsabban tudja értékesíteni.